NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen működő Részvénytársaság

Monori Erdészet

Monori Erdészet

Az erdőgazdálkodás bemutatása:

A Monori Erdészet Pest megyében 25 község határában 9864 hektár állami területen gazdálkodik, termőhelyeit legnagyobb kiterjedéssel a száraz meszes homoktalajok jellemzik. Területe három erdészeti kistájra terjed ki: Gödöllői dombság, Tápió-Zagyva-vidék, Duna-Tisza közi hátság. Bár a három terület jellegében eltérő, mégis hasznosan egészíti ki egymást, mivel az eszközök és források térbeli átcsoportosíthatósága segíti a tervszerű és tudatos erdőgazdálkodást.

2009-től 2039-ig terjedő időszak minden évében az Erdészet véghasználati területe 267 hektár, ami az erdőgazdálkodás tervszerűségét és szabályozottságát mutatja. A kedvezőtlen termőhelyek és a fenyőpusztulás miatt az egy hektárra jutó nettó felkészített faanyag mindössze 130m3, ami a jövedelemtermelő képességet behatárolja.

Az Erdészet a gyenge adottságok ellensúlyozására számos erdészeti profilhoz kapcsolható mellékágazati tevékenységet is végez. A 24 hektáros csemetekertjében az Alföldön korábban használt fafajok mellett olyan – egyre inkább előtérbe kerülő – csemeték nevelését és értékesítését is végzi, mint a Tatár juhar, Vadkörte, Vadalma. A csemetenevelést jól kiegészíti a Szürke nyár mag értékesítése, a Kaukázusi jegenyefenyő karácsonyfatelep és a mezőgazdasági kultúrák termesztése. (Bővebb információ a Mendei Csemetkertről itt érhető el.)

Az Erdészet a fakitermelésének jelentős részét adó akác ipari faanyagot a csévharaszti fűrészüzemében dolgozza fel. Tartóssága miatt az itt megmunkált faanyag Európa-szerte keresett szőlészeti és kertépítészeti termék. A térségben betöltött fapiaci részesedését faanyag felvásárlással és a hozzá kapcsolódó erdőkezelési tevékenységgel is bővíti, illetve apritógépet üzemeltet. Az erdészeti területeken megtalálható természetközeli élőhelyek helyreállítását pályázatok mellett önerőből is támogatja.  Vadgazdálkodással ugyan nem foglalkozik az erdészet, de területén 18 vadásztársaság működik. (Tűzifa értékesítés is történik a fűrészüzemben)

Az országos átlagot meghaladó kedvezőtlen hatások közül kiemelendő az évről-évre visszatérő fagykár, aszálykár, az évente 40 hektár fenyőerdőt tönkretevő gyökérrontó gomba károsítás, a növekvő nagyvad állomány, az emberek okozta szemetelés, erdőtüzek és a falopás. Ennek ellenére elmondható, hogy az Erdészet az utóbbi 30 esztendejében évi 50 és100 millió Forint közötti üzemi eredmény elérésére mindig képes volt.

Történeti bemutatás:

pótharaszti erdőtömb az Alföld egyik legnagyobb egybefüggő erdőtömbje közel 10 000 hektáron, amiből a Monori Erdészet 6 000 hektárt kezel tömbösen. „Ez a hatalmas puszta csupán 22 kilométerre van a Budapesti Kálvin tértől tehát valósággal a főváros torkában és tőle mégis megközelíthetetlen távolságban, mert az odavezető homokos út teljességgel járhatatlan. Pedig Budapest egyik kedvenc kiránduló helye lehetne!” Ezeket a gondolatokat Dezső Kázmér Nagykőrös polgármestere mondta 80 évvel ezelőtt. Azóta a pusztából erdőség lett, de a táj még mindig csipkerózsika álmát alussza, csak elszánt gyalogos turisták tudják felfedezni. A korabeli természeti értékei jelenleg is megtalálhatóak eredeti állapotukban. A homokbuckás tájon 200 évvel ezelőtt sivataghoz hasonlítható futóhomok volt az úr, ezt bizonyítják a korabeli helyrajzi nevek, mint például: sippedő, reppenő, megállj, kárdomb, mozgótelkek, ne menj, illants, szemrontó. 1827-ben kezdte meg a táj fásítását Balla Károly polihisztor akadémikus Pótharaszt puszta bérlője, akinek az egyik ilyen buckatetőn áll jelenleg is síremléke. A róla elnevezett majorjában, ami az erdészet fagyártmányüzeme olyan híres vendégek fordultak meg, mint Arany János, Vörösmarty Mihály, Kisfaludi Károly,Ágay Adolf vagy a még akkor fiatal nevelőtanár Vámbéry Ármin. De nem csak híres emberek, hanem olyan hírhedt betyárok is találtak itt búvóhelyet, mint Bogár Imre és bandája. Kaán Károly akadémikus erdőmérnök nevéhez fűződik az alföldfásítás és a korszerű természetvédelem megszületése, 1931–ben a Természetvédelem és Természeti emlékek című alapvető könyvében már szorgalmazta a Pótharaszti borókás védetté nyilvánítását, ami alapján elsők között 1939-ben országos védelmet kapott a terület. Hasonlóan védetté nyilvánította már 1935-ben Nagykőrös városa a Csévharaszti gyöngyvirágos tölgyest, a borókás nyárast, a gyertyánost és hazánkban a 18. században Kínából megjelent – szomorúfűz egyik legrégibb példányát. A tájat kutatta Borbás Vince, később Soó Rezső és Hargitai Zoltán. 1998-tól védettséget kapott a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetben található erdészeti kezelésű 210 hektár is, ami ma már szintén tájhonos állományokká átalakított terület. Számos endemikus faj mellett kiemelkedik a Kitaibel Pál által 1814-ben itt felfedezett pótharaszti szegfű, amiből itt található meg a világ összes állományának 10%-a, összesen egy szobányi területen.  A pleisztocén korban kialakult, majd növényekkel betelepült táj már csak kis területen található meg eredeti formájában, ezért tájképi értéke is jelentős. E tájjelleg megőrzése a védelem elsőrendű feladata a ritka növényfajok és növénytársulások fenntartása mellett.

Jelentősebb védett fajok az erdészet területén

Dianthus diutinus Tartós szegfű
Dianthus serotinus Kései szegfű
Ephedra distachya Csikófark
Iris humilis subsp. arenaria Homoki nőszirom
Stipa borysthenica Homoki árvalányhaj
Tragopogon floccosus Homoki bakszakáll
Alkanna tinctoria Báránypirosító
Ciconia nigra fekete Gólya
Haliaeetus Albicilla Rétisas
Veronica longifolia Hosszúlevelű veronika
Természetességi kategóriák szerinti területnagyságok  (hektár)
Természetes erdők 0
Természetszerű erdők 203
Származék erdők 1042
Átmeneti erdők 338
Kultúrerdők 5747
Faültetvények 2071
Elsődleges rendeltetés szerinti területkimutatás (hektár)
Védő erdők 763
Védett erdők 210
Faanyagtermelő erdők 8393
Egyéb közcélú erdők 35
Rendeltetés nélküli területek 463
Mindösszesen: 9864

A Monori Erdészet jellemező gazdálkodási adatai

Átlagos részletnagyság 4 hektár/részlet
Éves végrehajtott véghasználat 267 hektár/év
Éves végrehajtott nevelővágás 390 hektár/év
Folyamatos erdők területe 850 hektár/év
Befejezett ápolással érintett terület 750 hektár/év
Felújítás természetes sarjról 90 hektár/év
Felújítás mesterséges 177 hektár/év
Pótlás 5 hektár/év
Fakitermelés 38000 m3/év
Fafaj csoportonkénti területi arány
Tölgyek 8,5%
Cser 1,2%
Akác 40,9%
Egyéb kemény lomb 2,8%
Nemes nyár 21,7%
Hazai nyár 6,2%
Egyéb lágy lomb 0,6%
Fenyők 18,1%