A baglyok étlapjának rejtelmei
A tél utolsó hónapját nem véletlenül hívják népiesen jégbontó havának. Igaz, nem ritkák ilyenkor sem a kemény fagyok, de a természet már készülődik a tavaszra. A telelő csapatokba összeverődő erdei fülesbaglyok a hideg hónapokban gyakran húzódnak be lakott területekre, így akár láthatjuk őket nappal a város közepén is egy-egy nagyobb fán pihenni. A tél vége felé ezek az alkalmi madárcsapatok szétszélednek, és visszatérnek eredeti lakóhelyükre, az erdőbe.
A baglyok élete sokak számára rejtélyes, mivel akkor indulnak zsákmányszerző útjukra, mikor a legtöbb erdőt-mezőt járó ember nyugovóra tér. Így nem túl gyakran kerülnek szemünk elé, a táplálkozásukat közvetlenül pedig még ritkábban figyelhetjük meg. Azt viszont, hogy mit ettek, mégis megtudhatjuk, méghozzá a bagolyköpeteknek köszönhetően. Mik ezek a sok mindenről árulkodó életnyomok?
Az éjszaka vadászai leginkább lesből támadva kapják el élelmüket, leggyakrabban kisrágcsálókat (egeret, pockot), vagy más kisemlőst (pl. cickányt, vakondot) zsákmányolnak. Ritkábban énekesmadarak, rovarok is szerepelnek étlapjukon. A leggyakoribb bagolyfajunk, az erdei fülesbagoly egy éjszaka 4-5 kisemlőst fogyaszt el, melyeket –bagoly szokás szerint- a fejük irányából, egészben nyel le.
Fán pihenő erdei fülesbagoly és köpete
Nappal a baglyok egy fán pihenve emésztenek, viszont az elfogyasztott táplálék bizonyos anyagait (szőr, toll, csont, kitin) nem képes a szervezetük feldolgozni. 8-10 óra elteltével az emészthetetlen részek kis gombócokká állnak össze, melyeket a madarak visszaöklendeznek, ezeket nevezzük bagolyköpetnek. Néha növényi részeket (pl. magvakat) is tartalmazhat egy köpet, ez vagy a zsákmányállat tápcsatornájából származik, vagy pedig a talajon ragad rá a köpet külsejére. A köpetek alakja, mérete, színe jellemző a bagolyfajra, pl. az erdei fülesbagolyé karcsúbb, henger alakú és szürke színű, míg a gyöngybagolyé lekerekített végű, inkább gömbölyű és fekete színű.
Hogyan tudják meg a szakemberek, hogy egy adott területen milyen kisemlős fajok élnek? Csapdák kihelyezésével igen nehézkes lenne, viszont a bagolyköpetek összegyűjtésével és a tartalmuk elemzésével választ kaphatnak erre a kérdésre. A bennük található csontokból akár egy teljes csontváz is kirakható.
Bagolyköpetben talált csontok rendszerezése
A zsákmányfaj meghatározásához elsősorban a koponya, azon belül is a fogazat szolgál segítségül. A rágcsálóknak például a rovarevőkkel (cickányok, vakondok, denevérek) ellentétben nincsenek szemfogaik. A két leggyakoribb rágcsáló csoport közül a pockok zápfogai gyökér nélküliek, felületük bordázott, az egerek zápfogai gyökeresek és rágófelületük gumós.
Aki otthon bagolyköpet vizsgálatra vállalkozna, a következőkre lesz szüksége: kisebb csipesz, vékony szög vagy nagyobb tű, ecset, sötétebb színű karton (vagy vastagabb papír), ragasztó, nagyító. Először óvatosan kisebb darabokra szedjük szét a köpeteket, majd jöhet a „preparálás”. A csontdarabokat a csipesz, a szög és az ecset segítségével tudjuk a szőröktől megtisztítani. A talált csontokat érdemes egy sötétebb keménypapírra tenni, így jobban tanulmányozhatók. A határozáshoz az interneten lehet hasznos határozókulcsokat találni, pédául ide kattintva.
Balra egy pocok, jobbra egy egér zápfogáról készült mikroszkópos felvétel