Monori Erdészet

Pest megyében 25 község határában 9864 hektár állami területen gazdálkodik, termőhelyeit legnagyobb kiterjedéssel a száraz meszes homoktalajok jellemzik. Területe három erdészeti kistájra terjed ki: Gödöllői dombság, Tápió-Zagyva-vidék, Duna-Tisza közi hátság.

Pusztavacsi Erdészet

A Pusztavacsi erdészet alapjait a Coburg hercegi család tette le, amikor az 1800-as években nagymértékű erdőtelepítésbe kezdtek, létrehozva ezzel a mára több ezer hektáros erdőtömböt, ami erdőterületünk és vadászterületünk szívét alkotja. Az erdészet jelenlegi formájában 2000. január 1.-től áll fenn, amikor összevonásra került a Ceglédi Erdészettel. A működési terület Pest-megye déli részén fekszik, 18 község határában összesen 13.171 ha állami erdőt kezelünk. Az erdőterület mintegy fele egy összefüggő tömbben található Pusztavacs- Mikebuda-Csemő térségében, a másik fele pedig kisebb-nagyobb tömbökben szétszórtan a Dabas, Tatárszentgyörgy, Nagykőrös, Cegléd, Tápiószentmárton, Albertirsa települések által körbehatárolt területen.

Erdészeteink

Szolnoki Erdészet

A Szolnoki Erdészetre markánsan rányomja bélyegét az, hogy hatalmas közigazgatási területet átkarolva az ország második legfátlanabb megyéjének szórványerdeiben gazdálkodik (legnagyobb egybefüggő erdőtömb 550 ha).

Jász -Nagykun Szolnok Megye területén korábban található öt állami erdészet (jászberényi, kunszentmártoni, kisújszállási, szolnoki, tiszafüredi) több lépcsőben való összevonásával jelenleg 52 község határban találhatók az erdészet által kezelt erdők.

Változatos, igen sok, erdőgazdálkodást nehezítő körülmény között végzik munkájukat négy erdőgazdasági tájon (Jászságban, Mátra-Bükkalján, Tisza-Bodrog- Sajó-Hernád és Maros hullámterén, valamint a Nagykun- Hajdúháton)az erdészet munkatársai.